Beszélgetés

A férfi csak ült a konyhában és meredten bámult maga elé....
Egyszer csak valaki megszólította: Apa! Ki volt az a bácsi, aki itt volt?
Az a bácsi az én barátom volt Kisfiam - szólt a felelet...
A kisfiú nem elégedett meg a válasszal és tovább kérdezősködött....
Apa! És miért volt szomorú az a bácsi? Miért sírt?
A férfi kisvártatva így felelt: Mert szerelmes.......hangja megcsuklott egy pillanatra és tovább hallgatott.
A kisfiú is elhallgatott. Zavart csend ült a szavakon. Majd a kisgyerek zavarodottan ismét kérdezni kezdett:
De Apa! Ha szerelmes az a bácsi, akkor miért szomorú? - hisz te mondtad, hogy aki szerelmes, az boldog.
A férfi ránézett a gyermekre, felvette, a térdére ültette. Egy mosoly futott végig az arcán, majd így szólt gyermekéhez:
Tudod Kisfiam......amikor valaki szerelmes, nem biztos, hogy boldog is. Az én barátom azért szomorú, mert akit szeret, az a valaki nem szereti Őt. - A gyermek csodálva hallgatta apja szavait - Vár arra a valakire, pedig tudja, hogy nem fog eljönni........hát ezért szomorú az én barátom.
A kisfiú nem értette apja szavait. Értetlen arckifejezéssel nézte apját.... majd ismét kérdezett:
Apa! És te is voltál már szomorú, mikor szerelmes voltál?
Igen voltam kisfiam......
És te is vártál arra a nénire, akibe szerelmes voltál?
Igen kisfiam vártam rá és még most is várok rá.......a férfi hangja ismét megcsuklott, fiát leemelte térdéről és arcát a földnek szegezte.
A kisfiú nem tudta mire vélni a dolgot. Ránézett apjára, majd megfordult és visszament a játékai közé.
Az apa elővett egy szál cigarettát, meggyújtotta, majd belekortyolt kihűlt kávéjába.
Belerévedt a csendbe, emlékek között kutatott. Aztán elmosolyodott, mintha megtalálta volna azt az emléket, amit keresett......és hallgatott tovább.